Suli vége

Tudom, hogy most nagyon elmaradtam, de aki kitartó, és még mindig visszanéz az oldalra, vagy esetleg berakott az RSS-olvasójába, annak most nagyon jó pár napja lesz, mert megpróbálom behozni a lemaradást. Sok minden történt az elmúlt hetekben, vége lett a sulinak, itt volt Laci és Zala, a globspotos barátaim, akikkel pár napos mexikóvárosi mászkálás után elrepültünk Cancunba, és hatalmas Dél-Mexikó túrán vettünk részt. Erre még kicsit várni kell, a folytatásos blog-regény hamarosan jelentkezik megint.

Addig egy kis suli vége. Azt már mondtam, hogy a szakdolgozatott leadtam, de közben végeztem az itteni sulival is, egészen jól. Itt vannak a jegyek, a nagyszülők és a tanulmányaim miatt aggódó távoli rokonok megnyugtatására, és hogy elhiggyétek, nem csak bulizni jöttem ide.

Leadtam a diákigazolványom, kiváltottam az iskolalátogatási igazolást (amivel majd jó olcsón buszozhatok), befizettem az összes tartozásomat, úgyhogy hivatalosan sem kell visszamennem többet a campusra. Ezt a poént facebookon már elsütöttem, de azért hátha valaki ott nem követ: a tanulmányi osztály falára egy gigantikus meztelen nő van festve; azt hiszem ez a legszebb búcsúajándék, amit adhatok nektek a Tec de Monterrey mexikóvárosi karáról.

Nem akarok túl részletes lenni, de azért beszámolok a vizsgáimról is. A Regional Scenario című tárgyon még október végén tartottunk egy nagy prezit Kína demokratizálódásából, az volt a végső jegy. A Business Labor című tárgy (amire az ösztöndíj járt), egy 20 oldalas leadandóban és egy 10 perces preziben végződött. Tekintve, hogy a tanár nem tudott angolul, így nem hiszem, hogy sokat foglalkozott volna (az egyébként eléggé összecsapott) tanulmányommal, viszont felvettem az öltönyömet az elődaásra, így alap, hogy megérdemelt a 100%. Irodalomból kellett leadni egy novellát, nem tudom hogyan kaphattam rá annyi pontot, elég béna lett. Bár mondjuk többet dolgoztam rajta, mint az oktatási tárca az új felsőoktatási törvényen, meg is lett az eredménye.

Azt hiszem a legjobban minden közül a Foreign Investment and Country Risk óra és vizsga viselt meg. Pedig elvileg a faszi valami közepesen menő helyi üzletember, volt a Nokia helyi igazgatója, meg az AmEx regionális vezetője. Ennek ellenére, bugyikék alapon, 44-es betűmérettel és Calibri betűtípussal jeleníti meg az oktatni kívánt anyagot, amely olyan ínyencségeket rejt mint például a What is business strategy című slide, amely a következő információkat tartalmazza: "What is business strategy? Business strategy is about management and change." Ezt követően a számonkérés során, a viszgában felteszi a kérdést: "What is business strategy?" És erre azt kell válaszolnod, hogy "Business strategy is about management and change." Minden agykapacitásomra szükség volt, hogy menjen, és külön élveztem, hogy a tanultatak kontextusba kellett helyezni, vagy valamilyen környzetben alkalmazni.

Az utolsó órán után odajöttem hozzám, és még egy velem lévő cserediákhoz, és megkérdezte tőlünk, hogy mi a véleményünk erről az óráról, mert kifejezettem kíváncsi a külföldiek véleményére. Mondtam neki, hogy szerintem nagyon érdekes volt meglátni az elméletek mögött a gyakorlatot, mert nálunk sajnos sokkal inkább elméleti az oktatás. 

Mexikó legmenőbb egyetemén, ahol az ország gazdasági vezetőit képzik, ugyanígy fog folytatódni az oktatás a jövőben is. Azt hiszem ezzel többet tettem Magyarország versenyképességéért, mint Matolcsy valaha, és nagyban visszavettettem ennek a fejlődő országnak a fejlődését.

Többek között ilyen grafikonokkal illusztrálta a tanulnivalót:

Na elég volt ennek a tárgynak a szapulásából, csak nagyon elegem volt már belőle a vizsgára készülés alatt.

És legyen ennyi elég az egyetemről is, a következő posztban már arról olvashattok, hogy megérkezett Laci és Zala, akikkel kapásból meglátogattunk egy igazi bikaviadalt, és megnéztünk Carlos Slim megalomán birodalmát is.